Jóérzés és jog védi őket

Tolnai Népújság 2010.03.10.

Ha az állatokkal való megfelelő bánásmódról szép szóval nem lehet meggyőzni az embereket, akkor szükség van ezen a téren is a jog általi szabályozásra. Emiatt is üdvözli a kedvtelésből tartott állatok tartásáról szóló, nemrég megjelent kormányrendeletet Fiáth Szilvia. A Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány elnöke szerint vannak olyan emberek is, akiknél belülről fakad a felelős állattartás. Palóc Magdolna például három hete vitte magával a szekszárdi kutyamenhelyről a 12 éves, depressziós, rossz fizikai állapotban levő spánielt, Puszedlit. Azt gondolta, meghalni viszi haza az ebet, aki azonban mára remekül érzi magát, és valószínűleg a világ egyik legboldogabb kutyájává vált. Elveszíthetik végre a láncaikat A proletárokhoz hasonlóan a kutyák is elveszíthetik láncaikat. Utóbbiaknak azonban ehhez nem kell forradalmat csinálni, talán elég lesz az új kormányrendelet is a kedvtelésből tartott állatok tartásáról. Steinbach Zsolt Az állatkereskedésekben egy húsz centis halnak legalább negyven liter vizet kell biztosítani, egy madárpók-terrárium mérete pedig nem lehet kisebb, mint 30x20x30 centi. Ezek az előírások is szerepelnek a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló, nemrég kiadott kormányrendeletben, amely az otthoni állattartás szabályairól is rendelkezik. - Magyarországon jelenleg fejetlenség van az állattartás terén, minden olyan rendelkezésnek örülni kell, ami egyértelműen szabályozza ezt a területet - vélekedett Fiáth Szilvia, a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány elnöke. Az állatvédő szerint lehet, hogy sokan megmosolyogják az olyan kitételeket, mint hogy gömb alakú akváriumban, vagy kerek kalitkában nem szabad halat, madarat tartani. Ám ezeknek a szabályoknak megvan a tudományos hátterük, és a céljuk az, hogy az állatok minél jobban érezzék magukat az ember által biztosított mesterséges környezetben. Egy általunk megkérdezett Tolna megyei állatkereskedő pedig úgy vélte: a rendeletben szereplő előírások a realitásoknak megfelelnek, a legtöbb állatkereskedés eddig is ezen szabályoknak megfelelően működött. A kormányrendelet természetesen kitér a leginkább szem előtt levő házikedvencre, a kutyára is. Ezek szerint ebet tilos tartósan tíz négyzetméternél kisebb területen, illetve állandó jelleggel kikötve tartani. Ha pedig átmenetileg megkötik az ebet, azt legalább négy méter hosszú láncon, kötélen kell megtenni. A kikötéshez pedig nyakörvet, vagy hámot kell használni. Fiáth Szilvia ezeknek a szabályoknak kifejezetten örül, azzal együtt, hogy Ausztriában például már egyáltalán nem lehet láncon tartani a kutyákat. Azt mondja, ők a szekszárdi kutyamenhelyről soha nem adnak ki olyan ebet, akit új gazdája meg szeretne kötni. A legalább tíz négyzetméteres helyet korrektnek mondta, hozzátéve, hogy a (kis) lakásban tartott kutyák egyes véleményekkel szemben a legtöbb esetben nem szenvednek. Ha az ilyen ebeket rendszeresen leviszik sétálni, boldogabbak, mint az udvaron fázó, egy vashordó mellé másfél méteres lánccal kikötött társaik, akikből ma még nagyon sokat látni Tolna megyei portákon is. Fontos kérdés, hogy miként lehet betartatni Kérdés, miként lehet betartatni a jogszabályt. A minisztérium illetékese erről azt mondta: a cél nem az emberek zaklatása, hanem a felelős állattartásra való nevelés. Hasonlóan látja Fiáth Szilvia is. Mint mondta, nyilván nem fogják a fejét venni azoknak, akik nem cserélik le azonnal a kör alakú madárkalitkáikat. Viszont ha az új rendelkezéseket megismerik az emberek, az pozitív irányú személetváltást indíthat el. Az általános állatvédelmi hatóság szerepét a jegyzők töltik be. Az általunk megkérdezett szakemberek azt mondták: arra nincs kapacitásuk, hogy minden háznál ellenőrizzék az akváriumokat, a kenneleket. Ha viszont bejelentés érkezik, azt kivizsgálják, bár ilyen jellegű ügyük eddig még nem volt.