Hány kutyát tarthatok az ingatlanomon?

„Hány kutyát tarthatok az ingatlanomon?”

Kedves Állattartók, Állatbarátok! Figyelmetekbe ajánljuk a Jogi Fórumon megjelent alábbi publikációt az önkormányzatok állattartási rendeletivel kapcsolatban. Az írás Budapest kerületeit vizsgálja, de ugyanez vonatkozik bármelyik vidéki település rendeleteire is. Egyetlen helyi rendelet sem lehet ellentétes a magasabb szintű jogi szabályozással, egyetlen önkormányzat sem szabhatja meg, hogy a településük ingatlanain hány kutyát, cicát vagy egyéb állatot tarthatnak az ott lakó emberek. A teljes tanulmány letölthető PDF formátumban.

http://www.jogiforum.hu/publikaciok/664

„Hány kutyát tarthatok az ingatlanomon?” Kitekintés a fővárosi kerületek állattartási rendeleteire

2015. szeptember 3. dr. Kajó Cecília

A tanulmány az állattartáshoz való jog abszolút módon való korlátozásának önkormányzati rendeletekben megjelenő jogszerűtlen megoldásait járja körül a fővárosban. Az állattartáshoz való jogot kizárólag egyedi hatósági eljárásban meghozott hatósági döntésekben lehetséges korlátozni, esetről esetre döntve el, hogy mi az, ami például az ingatlanonkénti adottságokat tekintve elősegíti vagy egyenesen gátolja a lakóközösség kialakult rendjének, helyi szokásjogának zavar nélküli fenntartását. Ehhez képest több fővárosi kerületi önkormányzati rendelet az ingatlanok egyedi adottságait teljességgel figyelmen kívül hagyva abszolút mérőszámokat alkalmaz a tartható példányszámot tekintve, amellyel magasabb rendű jogszabályba ütköző szabályozást tart fenn.

Négy ország fiataljai „Egy égbolt alatt”

Négy ország fiataljai „Egy égbolt alatt”

2015. július 10. 20:03 Venter Marianna (marianna.venter@mediaworks.hu)

Az Európai Unió Erasmus Plus ifjúsági csereprogramjában a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány részéről öten, a Misina Természet és Állatvédő Egyesülettől egy fiatal utazhatott az angliai Plymouth-ba.

Az „Egy égbolt alatt” elnevezésű állatvédelmi témájú projekt házigazdája az Amber Initiatives (Plymouth, Egyesült Királyság) szervezet volt, magyar partnere pedig a Nyitottság a Világra Alapítvány. Mint azt Fiáth Szilviától a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány elnökétől, a magyar résztvevők vezetőjétől megtudtuk, a projekt keretében a résztvevők angol nyelven hallgattak és tartottak előadásokat az alábbi témákban: az állatvédelem jogi szabályozása, a felelős állattartás, a kedvencek ivartalanításának és egyedi megjelölésének jelentősége, az állatkínzások megelőzése, az állatok társadalmi szerepének fontossága (például kedvencek, segítő és munkát végző állatok), a civil szervezetek állatvédelmi munkája, az állatvédelem területén végzett önkéntes munka, valamint az Egyesült Királyság és a résztvevő szervezetek kultúrája.

A munka szigorú időbeosztás szerint zajlott, délelőtt és délután is előadások voltak. A programot az országok kulturális és kulináris bemutatkozó estjei és városnéző programok színesítették. A szervezők bemutatták Plymouth város százéves múlttal rendelkező állatvédelmi szervezetének állatmenhelyét is, ahol átlagosan harminc kutyáról, száz cicáról és más állatokról gondoskodnak (nyulak, tengeri malacok, vadászgörények, kecskék, juhok, lovak, sertések). A projekt teljes mértékben fedezte a résztvevők utazási költségét, szállását, étkezését és programját. Az ifjúsági csereprogramra négy országból – Magyarországról, Romániából, Litvániából és Görögországból – érkeztek a fiatalok. A házigazdákkal együtt 30 fős nemzetközi csapat dolgozott együtt kilenc napon keresztül délelőtt 10 és délután 7 óra között.
Természetesen jutott idő arra is, hogy a résztvevők megismerjék a csodálatos tengerparti város, Plymouth nevezetességeit. A nemzetközi projekt legfőbb céljai a következők voltak: a fiatalok bevonása az állatvédelmi önkéntes munkába, az angol nyelvtudás gyakorlása és fejlesztése, az angol kultúra megismerése és a partnerországok kultúrájának megismerése. A látogatás alatt minden magyar résztvevő sokat tanult az állatvédelemről, a másik négy nemzet kultúrájáról, valamint folyamatosan csiszolhatták angol nyelvtudásukat. Nagy sikert aratott a magyar fiatalok konyhai teljesítménye is: összesen százhúsz gombócot (szilvás, lekváros, nutellás) készítettek a magyar est keretében, melyet a harminc fős társaság nagy örömmel, igen rövid idő alatt elfogyasztott.

Plymouth

Az utazás Plymouthba, mely mintegy ötszáz kilométerre található Londontól, közel 12 órát vesz igénybe. Plymouth, Nagy-Britannia "Óceán városa" egy gyöngyszem. A városban mintegy négyszázezren laknak. A várost két folyó, a La Manche csatorna és több sziget veszi körül. A környéken elragadó falvak és természeti környezet várja a látogatókat. A küldöttség tagjai mindannyian visszavágynak Plymouth csodálatos városába. A programból természetesen nem maradhatott ki a főváros sem, igaz, csak néhány órányi idő volt rá, de a fiatalok megismerkedhettek London fő nevezetességeivel.

Résztvevők

A program házigazdája az Amber Initiatives (Plymouth, UK) volt. A magyar partnerszervezet a Nyitottság a Világra Alapítvány (Pécs). A résztvevő magyar szervezetek: Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány (Szekszárd) és Misina Természet- és Állatvédő Egyesület (Pécs). A magyar csapat vezetője Fiáth Szilvia volt, tagjai:  Tumpek Alexa (24), Kácsor Alexandra (24), Farkas Noémi (19), Steiner Flóra (18) és Vesztergombi Ádám (16) voltak, akik mindannyian rendszeres, önkéntes állatvédelmi munkát végeznek szabadidejükben.

 

Köszönet

Az emberek cselekedeteinek csakis a szándék szabja meg az érdemét, s az önzetlenség teszi tökéletessé."
Jean de La Bruyére
A mai napon a legnagyobb hőségben közös összefogással sikerült eljuttatni a menhelyünkre és biztonságba helyezni 21 nagy körbála szalmát, mely a kutyusok téli fekhelye lesz. Nagyon köszönjük Tóth Bélának és családjának (Bátaszék), hogy emlékezve télen tett felajánlásukra adományként biztosítottak a számunkra 21 körbála szalmát. Mivel nekik nem volt saját búzaszalmájuk, ezért kértek több ismerősüktől is, mire a végén Izsák Gyula felajánlotta a szalmát, amit a Tóth család felbálázott és elszállíttatta a gazdaságukba. Benkő László szeretett támogatónk hét fordulóval a menhelyre szállította a szalmát a legnagyobb hőségben, a kollégák pedig a kutyák ellátása mellett addig gurgatták és tologatták a bálákat, míg két sorban egy helyre kerültek, és a végén letakarták egy óriási kamion ponyvával. Hálásan köszönjük a segítséget Tóth Bélának és családjának, Izsák Gyulának, Benkő Lászlónak, Pálfi Péternek, Buzás Adriennek, Sinka Lászlónak és Vesztergomni Ádámnak! A kutyáink már nem fognak fázni télen.

Válasz levél

Válasz levél Dr. Almási Istvánnak - Szekszárdi vasárnap e-mail címére elküldve 2015.06.21-én

Magdolna Palóc írt egy új jegyzetet: Válasz levél Dr. Almási Istvánnak - Szekszárdi vasárnap e-mail címére elküldve 2015.06.21-én.

Válasz levél Dr. Almási Istvánnak - Szekszárdi vasárnap e-mail címére elküldve 2015.06.21-én

Válasz levél Dr. Almási Istvánnak

Tisztelt Uram!A Szekszárdi Vasárnap 2015.június 21-i számában megjelent olvasói levelében Ön megszólította a városunkban tevékenykedő állatvédőket. Engedje meg, hogy e levél kapcsán néhány apróságra felhívjam a figyelmét.Magyarországnak vannak betartandó törvényei, így Állatvédelmi törvénye is. Ez a törvényi rendelkezés elég pontosan és szabatosan fogalmazza meg az állatokkal való bánás módját. Az abban leírtak megszegését a törvény meghatározott módon bünteti, nem ismeretük nem ment fel senkit.Hogy városunkban egyre gyakrabban borzolják az állatbarátok idegeit bizonyos események, ez nyílt titok, Ön is hivatkozik ezekre. Kár ezt szépíteni! Az utóbbi hónapok történései nem csak a jó ízlésű, állatszerető helyi emberek zsebében nyitogatnak bicskát, de országos hírnevet is szerzett Szekszárdnak, amire nem lehetünk büszkék. Lelőni a város közepén egy kikötött kutyát, csapdát állítani közterületen, magánháznál, aztán napokra eltávozni és magára hagyni a benne szenvedő állatot - milyen morálra, milyen lelkivilágra és hol vall törvénytisztelő magatartásra? Ön, aki rendelkezik vadászengedéllyel, nyilván tett fogadalmat a vadon élő állatok védelmére, tudhatná, hogy egy belterületen becsapdázott vadon élő állat karanténozása kötelező, mielőtt visszaengedjük élőhelyére, ugyanis ez a szabály. Tudhatná ezt az a hivatalos személy is, akinek mindez feladata lenne, és akit Ön levelében felmentene ennek elmulasztása esetén. Az állatvédők az egész világon a maguk eszközeivel küzdenek védenceikért. Bár Állatvédelmi Törvény létezik, az a tapasztalat, hogy a bíróságok ugyan csak enyhe ítéleteket hoznak a megkínzott állatok elkövetőivel szemben. Maradnak az utcai tiltakozások, a bulvársajtó, "bulvártelevizók" -köztük a szekszárdi illetékességű Tolnatáj TV- segítségének az igénybevétele. Nem szívesen teszik, hiszen állatkínzók ellen lépnek fel, ami azt jelenti, hogy állatkínzások történnek is. Senki jobban nem szeretne ilyen események nélküli világban élni mint az állatvédők, állatokat szerető és tisztelő emberek. Hogy ezek az állatvédők milyen embert próbáló, szívet, lelket igénylő, ráadásul nehéz fizikai munkát végeznek nap mint nap, megtekinthető az Ön által is könnyen elérhető szekszárdi kutyamenhelyen. Kérem, tegye tiszteletét náluk, hogy ezután ne eleve a rosszat feltételezve ragadjon tollat, hanem megértésre törekedjék, tegyen fel kérdéseket, folytasson párbeszédet és mozduljon meg Önben az ember.

Drága Barátaink!
A Szekszárdi Vasárnapban megjelent egy olvasói levél, mely számtalan valótlan dolgot állít. Azt gondoljuk, hogy egy ilyen egyoldalú írás megjelentetésekor nem árt megkérdezni a másik felet is. Nos, ez véleményünk szerint minősíti az újságot és a szerkesztőjét is. Nem kívánunk személyeskedni a levél írójával, bár lenne mit mondani a helyszínen történt viselkedéséről és állapotáról. Szorítkozzunk a tényekre.
Ha az alapítványunk nem intézkedik, a csapdával befogott róka ott pusztult volna el a nyári hőségben étlen-szomjan, mivel a csapdát kihelyező személy több napra elutazott otthonából.
A helyszínen felmerült az a kérdés is, hogy a róka dúvad, ezért a bejelentett cselekmény nem minősül állatkínzásnak. Felhívjuk a Tisztelt Hatóságok figyelmét a BTK következő paragrafusára: „Állatkínzás
266/B. § (1) Aki
a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
b) állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
A róka a gerinces állatok körébe tartozik.......
A 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet szerint:
A veszettség leküzdésének részletes szabályai
13. § c) a betegségre gyanús vagy természetellenesen viselkedő állatot - amennyiben az elzárása egyáltalán lehetséges és veszély nélkül megtehető - olyan helyre kell elkülöníteni, ahol más állatokkal nem érintkezhet.

A 2014. szeptember 6-án a városközpontban megölt kutyával kapcsolatban a tények. A város rendelkezik egy gyepmesteri teleppel, ahol mindig van egy elkülönítő a kóbor állatok számára. A mezőőr elszállíthatta volna oda a kutyát. Az ügyészség hat szemtanút hallgatott meg, mindannyian egyértelműen kijelentették, hogy a kutya semmilyen támadó szándékot nem mutatott, teljesen ártalmatlan volt.
Hogy az események pontosan hogyan történtek, az kiderül a Kaposvári Nyomozó Főügyészség 5.Nyom.641/2014.számú határozatából:
„P.J. rendőr alezredes Szekszárd Megyei Jogú Város polgármesterének útmutatása alapján telefonon felvette a kapcsolatot az önkormányzat alkalmazásában álló……… mezőőrrel, aki a helyszínen a kutyát az engedéllyel tartott 22-es kaliberű lőfegyverével kilőtte, majd az állat tetemét a helyszínről elszállította.” Ha a kilőtt kutya támadott volna, ez nyilvánvalóan szerepelt volna a nyomozó főügyészég határozatában is.

A nevezett mezőőr két, emberekre is veszélyes csapdát helyezett el a város területén. Egyet novemberben a kórház fűtőmű közelében, egyet pedig 2015 márciusában rakott ki a nem régen bezárt barkács áruháztól mintegy 50 méterre. Minkét csapda forgalmas, főleg kutyasétáltatók által látogatott területen volt. Az első csapdába belesétált egy gazdás kutya, akinek eltört a lába. Három ember kellett hozzá, hogy le tudják szedni a lábáról a csapdát. A második esetben egy fiatal kutyát fogott a csapda, mely a kutyamenhely gondozásába került. Több hétig orvosi kezelésben részesült, mivel eltört az összes lábtőcsontja. A második csapda kihelyezése miatt a Szekszárdi Rendőrkapitányság állatkínzás vétsége miatt indított eljárást. A helyszínen talált csapdát lefoglalták. Az állatkínzás helyén helyszínelés volt és jegyzőkönyv készült.