Tolnai Népújság
A világnapon diákok látogattak a szekszárdi menhelyre. A vizsga is múlt héten volt, Fiáth Szilvia (jobbra) maga is elvégezte a tanfolyamot (Fotó: Gottvald Károly) Október negyedike, az Állatok Világnapja, szerencsét hozott a hallgatóknak és a szervezőknek a vizsga szempontjából, minden tanfolyami résztvevő megszerezte az oklevelet.
– Fontos, hogy ez az úttörő kezdeményezés a jövőben távoktatás formájában is elérhető lesz az ország más részén tevékenykedő állatvédők és gyepmesterek számára – mondja Fiáth Szilvia, a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány elnöke, a szakképesítést szerzett két menhelyvezető egyike. Hozzátette még, hogy mint minden komoly szakmai képzés, ez is jelentős pénzbe kerül, melyet az állatvédő szervezetek és önkormányzatok nem tudnak megfizetni, ezért szükség lenne állami támogatásra is ezen a területen.
– Hisszük, hogy a gyepmesteri tevékenység negatív tapasztalatai, valamint az állatvédők munkája pozitív irányba változik a tudás és szakmai végzettség megszerzésével. A lakosság elvárása és az ország külföldi megítélése szempontjából is arra kell törekednünk, hogy a hírhedt sintérek helyére rövid időn belül képzett, és az állatok jólétét szem előtt tartó állatvédők vagy ebrendészek kerüljenek a jövőben – jelentette ki Fiáth Szilvia.
Hiba lenne azt gondolni, hogy tizenegy képzett eberendész hatására egycsapásra kevesebb kóbor kutya lesz az utcákon. Sokkal több szakemberre lenne szükség, hiszen sok önkormányzat és ebrendészeti telep van. Olyan emberek kellenek, akik tudják, hogyan „működik" egy kutya, mit eszik, hogyan kell bánni vele, és hasonlók.
A legjobb persze az lenne, ha a nyugati mintához hasonlóan különböző jogokkal ruháznák fel az állatvédelmi rendészeket, hogy a hatóságokkal együttműködve valódi eredményeket érjenek el. Ez persze nem máról holnapra fog megtörténni, de valahol el kell kezdeni. Szekszárd és az alapítvány ismét úttörő munkára vállalkozott azzal, hogy részt vett a tanfolyam lebonyolításában, és a gyakorlati vizsga helyszínét is a szekszárdi állatotthon biztosította.
Az akár egy évtizeddel ezelőttihez képest is sokat változott az állattartási morál. Különösen az ötven év alatti korosztály szemlélete formálódott, inkább az idősebb generáció tagjai ragaszkodnak még a mára elavult nézetekhez.
A fiatalok, különösen a gyerekek már más gondolkodást képviselnek. A tizen-, huszonévesek közül sokan járnak ki az állatotthonba segíteni, nem egyszer a szüleiket is magukkal hozzák. Hozzáállásukat, nézeteiket a szélesebb közösségben is terjesztik, és majdan, maguk is szülőként, már ezt adják tovább.
Fiáth Szilvia úgy látja, hogy nagyjából egy generáció múlva már a maihoz képest egészen más lesz az általános gondolkodásmód az állatokat illetően, és a jövő állatvédőinek sokkal könnyebb dolga lesz. Már most sok pozitív jel mutatkozik, például a hatóságok fiatalabb generációhoz tartozó szakembereinek hozzáállásában az állatokkal kapcsolatos lakossági bejelentések, vagy állatkínzások kapcsán.
Szekszárd ismét úttörő munkát végzett
Az országban először Szekszárdon lehetett ebrendész szakképesítést szerezni. A vizsgázóknak ebrendészeti-, állat-egészségügyi-, ebtartási és táplálási, vállalkozási –, valamint munka és tűzvédelmi ismeretekből kellett számot adni tudásukról. A képzés 2010 májusában indult az EDUTOP Kft. szervezésében a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ támogatásával. Az oktatók Szekszárd és környéke elismert állatorvosaiból és szakemberei közül kerültek ki. A megszerzett szakképesítés birtokában lehet dolgozni állatmenhelyen, ebrendészeti telepen, ebrendészként alkalmazotti munkaviszonyban, vagy vállalkozói formában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése