A Szekszárdi Vasárnapban megjelent egy olvasói levél, mely számtalan valótlan dolgot állít. Azt gondoljuk, hogy egy ilyen egyoldalú írás megjelentetésekor nem árt megkérdezni a másik felet is. Nos, ez véleményünk szerint minősíti az újságot és a szerkesztőjét is. Nem kívánunk személyeskedni a levél írójával, bár lenne mit mondani a helyszínen történt viselkedéséről és állapotáról. Szorítkozzunk a tényekre.
Ha az alapítványunk nem intézkedik, a csapdával befogott róka ott pusztult volna el a nyári hőségben étlen-szomjan, mivel a csapdát kihelyező személy több napra elutazott otthonából.
A helyszínen felmerült az a kérdés is, hogy a róka dúvad, ezért a bejelentett cselekmény nem minősül állatkínzásnak. Felhívjuk a Tisztelt Hatóságok figyelmét a BTK következő paragrafusára: „Állatkínzás
266/B. § (1) Aki
a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
b) állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
A róka a gerinces állatok körébe tartozik.......
A 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet szerint:
A veszettség leküzdésének részletes szabályai
13. § c) a betegségre gyanús vagy természetellenesen viselkedő állatot - amennyiben az elzárása egyáltalán lehetséges és veszély nélkül megtehető - olyan helyre kell elkülöníteni, ahol más állatokkal nem érintkezhet.
A 2014. szeptember 6-án a városközpontban megölt kutyával kapcsolatban a tények. A város rendelkezik egy gyepmesteri teleppel, ahol mindig van egy elkülönítő a kóbor állatok számára. A mezőőr elszállíthatta volna oda a kutyát. Az ügyészség hat szemtanút hallgatott meg, mindannyian egyértelműen kijelentették, hogy a kutya semmilyen támadó szándékot nem mutatott, teljesen ártalmatlan volt.
Hogy az események pontosan hogyan történtek, az kiderül a Kaposvári Nyomozó Főügyészség 5.Nyom.641/2014.számú határozatából:
„P.J. rendőr alezredes Szekszárd Megyei Jogú Város polgármesterének útmutatása alapján telefonon felvette a kapcsolatot az önkormányzat alkalmazásában álló……… mezőőrrel, aki a helyszínen a kutyát az engedéllyel tartott 22-es kaliberű lőfegyverével kilőtte, majd az állat tetemét a helyszínről elszállította.” Ha a kilőtt kutya támadott volna, ez nyilvánvalóan szerepelt volna a nyomozó főügyészég határozatában is.
A nevezett mezőőr két, emberekre is veszélyes csapdát helyezett el a város területén. Egyet novemberben a kórház fűtőmű közelében, egyet pedig 2015 márciusában rakott ki a nem régen bezárt barkács áruháztól mintegy 50 méterre. Minkét csapda forgalmas, főleg kutyasétáltatók által látogatott területen volt. Az első csapdába belesétált egy gazdás kutya, akinek eltört a lába. Három ember kellett hozzá, hogy le tudják szedni a lábáról a csapdát. A második esetben egy fiatal kutyát fogott a csapda, mely a kutyamenhely gondozásába került. Több hétig orvosi kezelésben részesült, mivel eltört az összes lábtőcsontja. A második csapda kihelyezése miatt a Szekszárdi Rendőrkapitányság állatkínzás vétsége miatt indított eljárást. A helyszínen talált csapdát lefoglalták. Az állatkínzás helyén helyszínelés volt és jegyzőkönyv készült.
