Rettenetes körülmények között sínylődtek a kutyák

Tolnai Népújság  2013.03.18.

http://www.teol.hu/tolna/kozelet/rettenetes-korulmenyek-kozott-sinylodtek-a-kutyak-488607

2013. március 17. 11:47 Venter Marianna

SZAVAZZON! | Nem indult túl jól az év a megyében élő ebek szempontjából. Alig telt el két hónap és már több olyan eset vált ismertté, amelynek szenvedő alanyai kutyák.

Elhanyagolt, rettenetes körülmények között tartott kutyák ügyében kellett intézkednie a Tolna Megyei Állat- és Növényvédő Alapítványnak az elmúlt héten. Egy öt hónapos kiskutya borzalmas sebbel került be a menhelyre, egy elhanyagolt portáról pedig egy csontsovány kutyust szállítottak be gyógykezelésre, és intézkedtek az ugyanott élő további négy kutya körülményeinek javítása érdekében. Mint azt Fiáth Szilvia, az alapítvány elnöke elmondta, a múlt heti esetet is beleszámítva ebben az évben eddig négy kutyát foglaltak le a méltatlan tartási körülmények miatt.

- Egy hete került a  menhelyünkre egy öt hónapos megkínzott kiskutya - kezdi Fiáth Szilvia, a szekszárdi kutyamenhelyet működtető alapítvány elnöke. - Hat hetes korában rátettek egy bolhanyakörvet, amelyet mostanáig ugyanabban méretben a nyakán viselt. A műanyag szíj két és fél centi mélyen bevágott körben a nyakába. Szegény kutyusnak iszonyatos fájdalmai lehettek, a seb borzalmas szagot árasztott. Egy szemetes, emberi fekáliával teli udvarból hozták ki, csontsoványan. A kutyust, akit Árvácskának neveztünk el,  megműttettük, kitisztították a sebét és körben összevarrták. A továbbiakban folyamatos gyógyszeres kezelésben részesül. Ahhoz, hogy nem csak fizikailag, hanem mentálisan is rendbe jöjjön, hónapokra van szükség - mondja az elnök.

A fenti eset után két nappal ismét intézkedniük kellett az állatvédőknek. Az illetékes hatóságokkal együtt Harcra mentek ki, ahonnan egy életveszélyes állapotban lévő kutyáról kaptak értesítést.

- A helyszínen derült ki, hogy nem csak egy, hanem öt kutyát tartanak szörnyű körülmények között egy udvarban. Három kutya fizikai állapota kielégítő volt, közülük egyet egy sötét kamrában tartottak, a másik kettőt pedig nyolcvan-, illetve másfél méteres láncon. A két rosszabb állapotú kutya nyolcvan centis láncon sínylődött. Az egyiknek egy vashordó volt az otthona, a másiknak pedig egy szemetes tákolmány. A kötelező oltásokkal természetesen egyik kutya sem rendelkezett - vázolja az újabb esetet Fiáth Szilvia.

A legrosszabb állapotban lévő kutyát elszállították, és megkezdődött a gyógykezelése. Az ebtartók ellen állatkínzás vétsége és az ebtartás szabályainak megsértése miatt kezdeményeztek eljárást, és mindent megtesznek azért, hogy a háznál maradt négy kutya tartási körülményei rövid időn belül megfeleljenek az előírásoknak.

A tavalyi esetek közül Bogié és Lottóé - mindkét kutyát a menhelyen nevezték el - a legkirívóbb. Bogit, a kis fekete tacskót, Szekszárd határában dobták ki az út mellé, mégpedig egy poliészter zsákba kötve. Bogi, szó szerint szorult helyzetében is kiügyeskedte magát az útra, ez volt az első szerencséje, a második pedig az, hogy egy arra járó autónak szemet szúrt a mozgó csomag, lefékezett, és utasai utána jártak a csomag tartalmának. Lottótól különös kegyetlenséggel akartak megszabadulni. A palánki Sió-hídnál bálázó madzaggal kötözték össze az állat mellső és hátsó lábait, a "biztonság kedvéért" még átlósan is áthurkolták, majd bedobták a vízbe. A kutyusnak páratlan szerencséje volt, a bozótban, így nem fulladt meg. Horgászok találták meg  kihúzták a partra, majd értesítették az állatmenhelyt és a rendőrséget.

Rendőrségi nyomozás állatkínzás miatt

Két, kegyetlenül meggyilkolt kutya tetemére bukkant kirándulás közben egy fiatalember Cikó mellett a közelmúltban. Az ügyben azóta rendőrségi nyomozás folyik. Az egyik kivégzett állat egy közepes nagyságú fekete-fehér keverék kutya, a másik pedig egy Magyarországon eléggé ritka olasz kutyafajta, amely cane corso néven ismert. Várják azok jelentkezését, akik bármilyen információval rendelkeznek az üggyel kapcsolatban a Kira Völgységi Kutyamentő Egyesület Facebook-oldalán privát üzenetben, e-mailben a kutyamentok@lajt.hu címen, valamint a 30-609-87-19-es telefonon. A nyomravezető jutalomban részesül.

Amikor sok állatkínzás jut egy napra....

A mai napon egy életveszélyes állapotban lévő kutyához mentünk ki az illetékes hatóságokkal Harcra. A helyszínen derült ki, hogy nem csak egy, hanem öt kutyát tartanak szörnyű körülmények között. Három kutya fizikai állapota kielégítő volt, az egyiket egy sötét kamrában tartották, a másik kettőt 80 ill. 160 cm-es láncon. A két rosszabb állapotú kutya 80 cm-es láncon sínylődött. Az egyiknek egy vashordó volt az otthona, a másiknak pedig egy szemetes tákolmány.A kötelező oltásokkal természetesen egyik kutya sem rendelkezett. A legrosszabb állapotban lévő kutyát elszállítottuk, a mai naptól folyamatos gyógykezelésben részesül. Az ebtartók ellen állatkínzás vétsége és az ebtartás szabályainak megsértése miatt eljárást kezdeményezünk. Mindent megteszünk azért, hogy a háznál maradt négy kutya tartási körülményei néhány napon belül megfeleljenek az előírásoknak. Ez is Magyarország 2013-ban....

A képek magukért beszélnek....

Októbertől szabad lesz, amit eddig tiltottak

2012. szeptember 26. 15:27 , Legutóbb frissítve: 2012. szeptember 27. 07:27 TEOL/Venter Marianna

http://www.teol.hu/tolna/kozelet/oktobertol-szabad-lesz-amit-eddig-tiltottak-463368

ÁLLATTARTÁS | Az október elsején hatályba lépő, illetve az augusztus elsejétől már hatályos állattartásra vonatkozó jogszabályok alapján változnak a helyi állattartási rendeletek.

Október 1-jén lép hatályba a törvénymódosítás, mely szerint mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható. Július elsején pedig már hatályba lépett a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló módosított kormányrendelet, amelynek rendelkezései augusztus elsejétől kötelező érvényűek.

A változások értelmében ezentúl nem korlátozható önkormányzati rendeletben a haszonállatok tartása, így elképzelhető, hogy egy-egy településen ott is tartható majd ezentúl például sertés, vagy ló, ahol eddig ezt helyi rendelet nem engedte meg. A bátaszéki önkormányzat már módosította is a helyi állattartási rendeletet. Az eddigi szabályozást hatályon kívül helyzeték.

Az új jogszabály előírása alapján ugyan önkormányzati rendeletben nem korlátozható a mezőgazdasági haszonállat tartása, ám az állattartást szolgáló épületekre, helyiségekre vonatkozó védőtávolságok meghatározása továbbra is megszabható önkormányzati rendeleti formájában. A bátaszéki szerint például kis haszonállat ketrece, ólja a lakóépülettől 10, ásott és fúrt kúttól 6, kerti csaptól 2 méterre lehet.

Közepes termetű haszonállat esetében ezeket a távolságokat 10, 8, illetve 4 méterben határozták meg, míg nagy termetű haszonállatok tartásánál 20, 12, valamint 8 méter a minimális távolság. Az elhullott állati tetemek és egyéb állati hulladékok megsemmisítése az állattartó feladata és kötelessége.

A másik lényeges változás, hogy megszűnt az a mennyiség korlátozás, amely az egy helyrajzi szám alatti ingatlanban tartható kutyák és macskák számára vonatkozott. Ami irányadó, az a hasznos terület, azaz tíz négyzetméteren egy kistestű kutya tartható, de harmincon már akár három is. A társasházak szabályozási jogköre viszont még mindig él, tehát kétharmados többséggel továbbra is szabhatnak feltételeket – például szomszédok hozzájárulásának megkövetelése – az állattartáshoz.

– A jogszabályváltozások az eddiginél nagyobb teret engednek a felelőtlen állattartóknak. Mivel megszűnik a létszámkorlát, lesznek, akik nagyszámú kutyát vagy macskát halmoznak majd fel az otthonukban. Később aztán, vagy azért, mert a szomszédok jelentik fel a zaj és a bűz miatt, vagy azért, mert maga jelentkezik, hogy nem tudja tovább tartani az állatokat, az önkormányzatnak kell majd elkoboznia az állatokat, és döntenie a további sorsukról – mondja Fiáth Szilvia, a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány elnöke.

Véleménye szerint még mindig nagyon sokan nincsenek tisztában azzal, milyen felelősséggel, és nem utolsó sorban anyagi teherrel jár az állattartás. A jogszabályoknak nem enyhíteni, hanem inkább szigorítani kellene a feltételeket.

Szigorúbb bírságokra számíthatnak az állatvédelmi törvény megsértői

Akár 120 ezer forintos büntetést is kaphat az, aki állatot természetellenes vagy önpusztító tevékenységre szoktat. Még ennél is magasabb bírságot – 150 ezer forintot – fizet, aki az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül oltotta ki, állatot kínzott; az állat tulajdonjogával, tartásával felhagyott, az állatot elűzte, elhagyta, kitette. Ugyancsak ennyi büntetést kap az, aki állatot emberre vagy állatra uszított, állatviadalra idomított, állatviadalt szervezett, tartott, arra fogadást szervezett, azon közreműködött, részt vett, fogadást kötött, állatviadal céljára állatot tenyésztett, képzett, idomított, forgalmazott, vagy épületet, földterületet, eszközt rendelkezésre bocsátott. Ha több tényállás együtt áll fenn, akkor a büntetések összeadódnak, tehát több százezer forintra rúghatnak.

Szemléletváltás a hazai állattartásban

2011. október 4. 15:01

Az Állatok Világnapján, azaz a mai napon elkezdődött az állatvédelmi törvény általános vitája a Parlamentben. A törvénymódosítás célja, hogy csak az tartson állatot, aki felelős gazdája tud lenni, mind erkölcsi, mind anyagi értelemben. További cél az európai elvárásoknak megfelelő állattartási szemlélet meghonosítása.

A tervezet legfontosabb eleme a veszélyes ebekkel kapcsolatos szabályok újragondolása. A korábbiakkal ellentétben kutyáról, pusztán fajtája alapján nem ítélkezhet majd a hatóság. A törvénymódosítás rendelkezik arról is, hogy a chippel jelölt ebeket kötelező lesz egy egységes országos adatbázisba bejelenteni és ott nyilvántartani. A tárca így szeretné elérni, hogy átláthatóbb legyen a hazai eb állomány, és csökkenjen a kóbor kutyák száma.

A jogszabály módosítás alapján a jövőben eb rendészeti hozzájárulást szedhetnek az önkormányzatok. A segítő vagy közfeladatot ellátó kutyák, illetve menhelyről származó vagy ivartalanított ebek gazdáinak nem kell fizetniük. Az ebenként fizetendő hozzájárulás összege nem éri el a havi 300 forintot. A bevétel minimum felét az önkormányzatoknak az ebek ivartalanítására, állatjóléti vagy közegészségügyi intézkedésekre kell fordítaniuk.

A módosítás előírja, hogy a jövőben csak olyan, a küllemet érintő operációt lehet elvégezni az állatokon, amelyet a törvény végrehajtási jogszabálya felsorol. Átalakul az állatvédelmi bírság is: nemcsak a kiszabható összeg nő, de a mulasztókat állatvédelmi oktatásra lehet majd kötelezni. A jogszabály szerint ezután csak csincsillát és angóra nyulat lehet prémhasznosításra tartani.

A tárca bízik abban, hogy az állatvédelmi törvény módosításával eléri célját: az állatokkal való felelős bánásmód minél szélesebb körű terjesztését.

A törvénymódosításhoz érkező módosító indítványok itt olvashatók.

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)

Erősebb állatvédelem

Magyar Nemzet 20011. 05.26.

http://www.mno.hu/portal/786488?searchtext=

Újra nyilvántartásba veszik a kutyákat, bevezetik az ebadót
2011. május 26. 00:00

G. Juhász Judit

Jórészt szigorodott, azaz a korábbinál erősebben védi az állatokat, és felelős állattartásra ösztönöz, másrészt civilek szerint további javításokra szorul a módosított állatvédelmi törvény és hasonló tárgyú kormányrendeletek tervezete.
Társadalmi vitára bocsátották a módosított állatvédelmi törvényt és hasonló tárgyú kormányrendeletek tervezetét, a szöveg az interneten is olvasható. A tervezet összességében és hosszú távon felelősségteljes állattartásra ösztönöz, de több ponton további javításokra szorulna – véli néhány állatvédő. A jogszabály kiterjeszti azok körét, akik állatvédelmi bírságot szabhatnak ki, így ezentúl ez feladata lesz a jegyzőnek, az állat-egészségügyi hatóságnak, a kormányhivataloknak és a természetvédelmi hatóságoknak is.
Az önkormányzatok ezentúl évente összeírják az ebeket, és a törvény bevezeti az ebrendészeti hozzájárulást – legfeljebb 3500 forintot évente –, amely alól kedvezményt kapnak azok, akik ivartalaníttatták vagy azonosító csippel látták el a kutyájukat, és nem kell fizetnie annak, aki mindkét beavatkozást elvégeztette. A menhelyről befogadott kutyák után sem kell fizetni hozzájárulást. Mentesülnek a mentő-, vakvezető, rokkantsegítő vagy terápiás kutyák, illetve a honvédségnél, a rendvédelmi szerveknél, a nemzetbiztonsági szolgálatban vagy a közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott ebek is.
A bevétel felét az önkormányzatoknak csipezési és ivartalanítási akciókra kell költeniük. A lapunk által megkérdezett civilek szerint nem biztos, hogy az önkormányzatok képesek megfelelően lebonyolítani egy ilyen kampányt. Azt szeretnék, ha az ebrendészeti hozzájárulásból az állatvédő szervezetek, menhelyek is kapnának.
Korlátoznák a kutyákon végezhető küllemi beavatkozásokat (farok- és füllevágás), és tilos lesz tombolanyereményként állatot felajánlani. Nem szabad a négy hónaposnál fiatalabb kutyakölyköket kikötni, de a várakozásokkal ellentétben a tervezet nem tiltja összességében az állatok kikötését. Vélhetőleg az egyre több kutyaszaporítási és -csempészeti eset miatt a kutya-, a macska- és a görénykölyköket csak hathetes koruk után lehet elszakítani az anyjuktól, azaz értékesíteni. Állatvédők szerint azonban szükséges lenne törvénybe foglalni az üzleti célból való állatszaporítás tilalmát és szankcióit is.
Becslések szerint körülbelül két, két és fél millió kutya él Magyarországon, a gazdátlanok száma eléri a százezret. A hozzáértők úgy vélik, a számukat csippel, azaz nyilvántartással és ivartalanítással lehetne csökkenteni, ám egyelőre csupán a kutyák öt-tíz százaléka sorolható közéjük. A jogszabály állatvédelmi oktatásra és menhelyen való közcélú munka végzésére is kötelezhetővé teszi azokat, akikre állatvédelmi bírságot szabtak ki. A megszaporodott állatkínzások miatt 2003-ban a büntető törvénykönyv módosítását kezdeményező Fiáth Szilvia, a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány vezetője lapunknak elmondta: szervezetüknek többéves tapasztalata van a közmunka-foglalkoztatás terén. Menhelyükön nem állatkínzók fordulnak meg, de az általuk végzett munka – egy napot ötezer forinttal számolnak – nincs arányban azzal, amennyi időt és energiát kell fordítaniuk a felügyeletükre és az útbaigazításukra. Ráadásul – fűzte hozzá Fiáth – alig lenne olyan állatmenhely, ahol szívesen látnák az állatkínzókat.
Tavalyig a pitbull terrier veszélyes fajtának számított, mostantól azonban a kutyákat nem fajtájuk, hanem egyenként, viselkedésük és az általuk okozott sérülés alapján nyilvánítja veszélyesnek az állatvédelmi hatóság. Az e kategóriába sorolt állatokat többek között kötelező lesz ivartalanítani és mikrocsippel megjelölni. Ha az eb halálos sérülést okoz, és a szakértő megállapítja, hogy támadóan viselkedik, az állatvédelmi hatóság elrendeli az élete kioltását.
Drasztikusan megemelik az állatvédelmi bírság jelenlegi ötezertől százötvenezer forintig terjedő öszszegét is. Eszerint az alapösszeg 15 ezer forint lenne, amit a jogsértés körülményeitől függően szorzókkal meg kell növelni. Ha a jogsértést szándékosan követték el, a legmagasabb szorzót vagy szorzókat kell alkalmazni. A határidőre meg nem fizetett állatvédelmi bírság vagy ebrendészeti hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás. Megismételt jogsértés esetén a bírság összege az előzőnek legalább a kétszerese. Vitatott pontja a tervezetnek, hogy egynapi állatvédelmi képzésnek vagy közcélú munkának ötvenezer forint állatvédelmi bírság felel meg.

Jóérzés és jog védi őket

Tolnai Népújság 2010.03.10.

Ha az állatokkal való megfelelő bánásmódról szép szóval nem lehet meggyőzni az embereket, akkor szükség van ezen a téren is a jog általi szabályozásra. Emiatt is üdvözli a kedvtelésből tartott állatok tartásáról szóló, nemrég megjelent kormányrendeletet Fiáth Szilvia. A Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány elnöke szerint vannak olyan emberek is, akiknél belülről fakad a felelős állattartás. Palóc Magdolna például három hete vitte magával a szekszárdi kutyamenhelyről a 12 éves, depressziós, rossz fizikai állapotban levő spánielt, Puszedlit. Azt gondolta, meghalni viszi haza az ebet, aki azonban mára remekül érzi magát, és valószínűleg a világ egyik legboldogabb kutyájává vált. Elveszíthetik végre a láncaikat A proletárokhoz hasonlóan a kutyák is elveszíthetik láncaikat. Utóbbiaknak azonban ehhez nem kell forradalmat csinálni, talán elég lesz az új kormányrendelet is a kedvtelésből tartott állatok tartásáról. Steinbach Zsolt Az állatkereskedésekben egy húsz centis halnak legalább negyven liter vizet kell biztosítani, egy madárpók-terrárium mérete pedig nem lehet kisebb, mint 30x20x30 centi. Ezek az előírások is szerepelnek a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló, nemrég kiadott kormányrendeletben, amely az otthoni állattartás szabályairól is rendelkezik. - Magyarországon jelenleg fejetlenség van az állattartás terén, minden olyan rendelkezésnek örülni kell, ami egyértelműen szabályozza ezt a területet - vélekedett Fiáth Szilvia, a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány elnöke. Az állatvédő szerint lehet, hogy sokan megmosolyogják az olyan kitételeket, mint hogy gömb alakú akváriumban, vagy kerek kalitkában nem szabad halat, madarat tartani. Ám ezeknek a szabályoknak megvan a tudományos hátterük, és a céljuk az, hogy az állatok minél jobban érezzék magukat az ember által biztosított mesterséges környezetben. Egy általunk megkérdezett Tolna megyei állatkereskedő pedig úgy vélte: a rendeletben szereplő előírások a realitásoknak megfelelnek, a legtöbb állatkereskedés eddig is ezen szabályoknak megfelelően működött. A kormányrendelet természetesen kitér a leginkább szem előtt levő házikedvencre, a kutyára is. Ezek szerint ebet tilos tartósan tíz négyzetméternél kisebb területen, illetve állandó jelleggel kikötve tartani. Ha pedig átmenetileg megkötik az ebet, azt legalább négy méter hosszú láncon, kötélen kell megtenni. A kikötéshez pedig nyakörvet, vagy hámot kell használni. Fiáth Szilvia ezeknek a szabályoknak kifejezetten örül, azzal együtt, hogy Ausztriában például már egyáltalán nem lehet láncon tartani a kutyákat. Azt mondja, ők a szekszárdi kutyamenhelyről soha nem adnak ki olyan ebet, akit új gazdája meg szeretne kötni. A legalább tíz négyzetméteres helyet korrektnek mondta, hozzátéve, hogy a (kis) lakásban tartott kutyák egyes véleményekkel szemben a legtöbb esetben nem szenvednek. Ha az ilyen ebeket rendszeresen leviszik sétálni, boldogabbak, mint az udvaron fázó, egy vashordó mellé másfél méteres lánccal kikötött társaik, akikből ma még nagyon sokat látni Tolna megyei portákon is. Fontos kérdés, hogy miként lehet betartatni Kérdés, miként lehet betartatni a jogszabályt. A minisztérium illetékese erről azt mondta: a cél nem az emberek zaklatása, hanem a felelős állattartásra való nevelés. Hasonlóan látja Fiáth Szilvia is. Mint mondta, nyilván nem fogják a fejét venni azoknak, akik nem cserélik le azonnal a kör alakú madárkalitkáikat. Viszont ha az új rendelkezéseket megismerik az emberek, az pozitív irányú személetváltást indíthat el. Az általános állatvédelmi hatóság szerepét a jegyzők töltik be. Az általunk megkérdezett szakemberek azt mondták: arra nincs kapacitásuk, hogy minden háznál ellenőrizzék az akváriumokat, a kenneleket. Ha viszont bejelentés érkezik, azt kivizsgálják, bár ilyen jellegű ügyük eddig még nem volt.